Február 12. én A SYMA csarnokban, mintegy 120 résztvevővel került sor  A BIOMASSZA TERMÉKPÁLYA SZÖVETSÉG és a KÁRPÁT MEDENCEI INNOVÁCIÓS KÖZPONT(>>>) szervezésében  a III. MEGÚJULÓ ENERGIAFÓRUM megrendezésére. A fórumon elhangzó előadások mindegyike arra hívta fel a figyelmet, hogy a megújuló energiák felhasználása, nem  különálló szakmai feladat, hanem a fenntarthatóság egyik legfontosabb eleme. Hazánk lehetőségei kedvezőek, és ezek kihasználásában nagyok a tartalékaink. Ezek hasznosítása feltételezi, a szemlélet változását, de jónéhány feladatot - amely a feltételek javítását biztosítja - csak az állam tudja megoldani. Akkor lehetséges  az átütő sikert elérni, ha ebben a politika konccenzusra jut. 

A tanácskozáston résztvett  Gőgös Zoltán FVM Államtitkár, Dr Dióssy László  szakállamtitkár Dr Tabajdi Csaba EU képviselő, Dr Németh Imre az RFH vezérigazgatója is.

 

Letölthető prezentációk:

A jelenlegi rendezvény aktualitását az adja, hogy túl vagyunk a koppenhágai klimacsúcson, amely nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az itt lévő civil szervezetek, különféle rendezvényeken elmondott javaslataikkal, nyilatkozataikkal folyamatosan próbálnak hatni a döntéshozókra, a megújuló energiák nagyobb arányú hasznosításáért.A közelmúltban BITESZ is tézisekben>>> foglalta össze, hogy hol tart ma Magyarország a megújuló energiák felhasználásában, mely tényezők ahadályozzák az előrehaladást, és mit kellene tennünk a gyorsabb előrehaladás érdekében. Nem titkoljuk, hogy a haladás ellenére messze menően elégedetlenek vagyunk az elért eredményekkel. Megújuló energiafelhasználásban - kedvező lehetőségeink ellenére- az Európai átlag alatt vagyunk,, az energiafelhasználásunk szerkezete is hagy kívánni valót. Téziseinkben a megújuló energiafelhasználást nem önmagában tárgyaljuk. Mi abból indulunk ki, hogy van egy általános követelmény, a fenntarthatóság.
Ennek része a fenntartható energiapolitika, ennek része az ökoenergetika. Valójában tehát ezt, csak egy komplex társadalompolitikai problémahalmazként lehet tárgyalni. A fenntarthatóság elemeit többen megfogalmazták. Egyik ilyen felsorolás a következő:energiaellátás,vízellátás, élelmiszer ellátás,természeti környezet megvédése, a szegénység megszüntetése. látható ezek mindegyike valamilyen módon összefügg a megújuló energia felhasználással. Ebből következik, hogy Magyarországon is olyan "zöld gazdaságról" kellene beszélni, amely szól az energiapolitikáról, az élelmiszer ellátásról, a foglalkoztatásról, a mezőgazdaságról, a vidékpolitikáról, a környezet megóvásáról, a városlakók ellátásáról, vagyis az egész társadalomról. Szerintünk tehát ilyen szemléletnek megfelelően kellene alakulnia a támogatáspolitikának, az adópolitikának, az általános fejlesztéspolitikának is. A témák és meghívott előadóink kiválasztásában is e komplexitás megjelenítését tartottuk szem előtt. Véleményünk szerint a megújuló energiák felhasználásának elősegítése - noha szakmai feladatok megoldásával lehetséges csak- nem szakpolitikai, hanem általános politikai kérdés. Milyen súllyal kezeli ezt a politika. Megállapíthatjuk, hogy ma még a "politikai elit" szemléletében, nem foglal el a jelentőségének megfelelő helyet . 

 

Gőgös Zoltán FVM államtitkár

Előljáróban megemlítette, hogy ha nem is lehetünk elégedettek az eredményekkel, azért sok minden történt az utóbbi időben. A megújuló energiafelhasználásban "nem lógunk ki" nagyon az általános európai sorból. A minisztériumban megpróbáltak olyan rendszereket kialakítani, amelyek elősegíthetik e terület komplex fejlesztését, és az első eredmények már látszanak,.persze itt még sok a finomítani való. A pályázati feltételek még nem mindig összehengoltak. Vizsgálnunk kell, hogy az egyes helyekre benyújtott pályázatok megnyerése, vagy meg nem nyerése, milyen hatással volt a projektek megvalósulására, illetve tartalmára. Az FVM a fö priorításoknak tartja a bioetanol, biodizel üzemek létrehozását, a tüzelhető biomassza kiserőművi, vagy helyi fűtőművekben való felhasználását , az állattenyésztépshez kapcsolódó biogáz üzemek létesítését. Már van mintaprojektnek tekinthető  komplex modell is, amelyről majd Viszlai elnök úr fog beszélni.A tüzelhető biomassza helyi hasznosításában az önkormányzatokat az FVM az energiaültetvények telepítésének támogatásával segíti. Persze ezt - mivel új ágazatról van szó- és megoldása, szervezése komplex feladat - tanácsadással is segíteni kell. Ehhez az Agrár Innovációs klaszter (http://www.agrinnova.hu/>>>) támogatott kiadványt készített ,Az energia ültetvények, energianövények termesztése hasznosítása " címmel. Ebben kiemelkedő szerepe van a Gyöngyösi Főiskolának. Tevékenysége beépítettük a tanácsadói rendszerbe.
Energianövény telepítésre - bár a források rendelkezésre állnak - volt támogatási igény, de a vártnál kevesebben vették igénybe. Sokan nem ismerik még a lehetőségeket, illetve  nem látszanak világosan a termék értékesítési feltételei.
Az előbb emlitett prioritások mindegyikére van már bemutatható, működő modell. Szélesebb megismertetésük érdekében létrehoztak egy program irodát azzal a feladattal, hogy gyűjtse össze ezek eredményeit, tapasztalatait, a foglalkoztatásra gyakorolt hatásait,  és terítse szét az országban.
Természetesen a gyorsabb előrehaladás érdekében szükség van sok szabályozó megváltoztatására, hiszen a kapcsolt, fosszilis energiahordozókat felhasználó erőművek viszik el még ma is pl a "zöld áramra" jutó támogatás nagyobbik részét, de elmondható ,e változások végrehajtására  van törekvés.
Az FVM a megújuló energiafelhasználást a mezőgazdaság oldaláról tudja támogatással segíteni. (telepítés támogatása, gépbeszerzés, állattenyésztéshez kapcsolható biogáz). Ehhez azonban más források is kapcsolhatók. Ilyenek a különböző foglalkoztatás növelését szolgáló, illetve szociális programok. A jelenlegi merev elkülönülési rendszert e források felhasználásában fel kell oldani. Lehetővé kell tenni e források felhasználását úgy is hogy azok összekapcsolhatók legyenek a gazdasági célok megvalósításával. Ennek első megnyílvánulása - amelyre már van lehetőség - a magánerdők bekapcsolása. Az alkalmazott módszerek megismertetése érdekében az FVM bemutató sorozatot szervez.
A bioüzemanyagokról szólva leszögezte, hogy az időszaki túltermelések levezetésére szükség van Magyarországon olyan bioüzemanyag gyártó kapacitás kiépítésére, amely 1,5 millió tonna alapanyagot fel tud dolgozni. Nekünk nem kifizetődő a gabona feldolgozatlan exportja. Ha a megfelelő kapacitásokat létrehozzuk - és a kötelező bekeverési arányt az EU komolyan veszi- akkor a későbbiekben ez  jó exportcikkünk lehet.
A mezőgazdasági melléktermékek energetikai célú hasznosítása egyrészt az energiafüggőségünk csökkenésével, költségmegtakarítással jár, de nagy jelentőségű a foglalkoztatási lehetőségek bővítésében és élni kell ezzel a lehetőséggel , hiszen ez fontos eleme a vidékfejlesztésnek.
A mezőgazdaság modernizálása szükséges versenyképességünk megőrzése érdekében. Ez foglalkoztatás csökkenéssel jár. A komplex fejlesztéssel, a feldolgozottság növelésével azonban biztosítható, hogy az összes foglalkoztatottság növekedjen. A komplex módszerek kialakításában eddig is komoly segítséget kaptak a BITESZ től, amelyre továbbra is igényt tart a minisztérium.

Dr Dióssy László szakállamtitkár

Ha a biomassza felhasználásról beszélünk célszerű azt a klimával összefüggésbe tenni. Koppenhága - finoman szólva - nem volt igazán sikeres, ami a vállalásokat illeti. Ennek nyomán Nálunk is a klimavédelemmel kapcsolatban megjelent a "szkepticizmus" Ennek vannak hazai "zászlóvívői" Miskolci úr, Zádori úr. Ezeket a nézeteket nem a politika szinterén, hanem a "tudós műhelyekben" kell megvitatni.Ezzel részletesen fog foglalkozni a közeljövőben a II. Magyar klimacsúcs.
A Fenntartható Fejlődés Nemzeti Tanácsa elkészítette a Klímatörvény javaslatát. Ezt a Parlament a jövő héten sürgősséggel tárgyalni fogja. és az azt követő héten elfogadásra is kerülhet.
A törvény tervezetben két izgalmas téma van. Az egyik az a bizonyos 30 milliárdos alap, bár még ködös annak a forrása,a másik a 2020 -ig vállalt, illetve célul kitűzött 40%-os ÜHG kibocsátás csökkenés. Választások lesznek, így ebben a témában is sok szlogen hangzik el. Egyre erősebben és többen szorgalmazzák a zöld fejlesztéseket és a CO2 kvóták értékesítésítésének szervezettebbé tételét.
Az éghajlatváltozás nemzetközi stratégiája 25 éves multra tekint vissza ennek több jelentős állomása volt. Koppenhága a jelenlegi időszak konkrét feladatainak meghatározását bizonyos mértékben elodázta - Mexikóra hagyta. Nem esett szó a az elfogadott 30 milliárd $- os alap forrásának biztosításáról. Történt azonban bizonyos kérdésekben döntés. Így össze kell állítani a nemzeti regisztereket, és ki kell alakítani az államok önkéntes vállalásainak beszámoló rendszerét.
Ezek után a megújuló energiák felhasználéásának hazai helyzetéről:
Rendkívül lesújtó az a struktúra, ami ma Magyarországon a megújuló energiafajták  megoszlásban van. Az összes megújuló energiának 90%-a biomasszából származik. Ez a struktúra nem fenntartható.A parlament által elfogadott megújuló stratégiában 2020-ra 186 PJ megújúló energia felhasználása szerepel célként. Ez a jelenleginek háromszorosa, az összes energiafelhasználásban pedig 15%-ot jelent. A struktúrát illetően is változásra van szükség. A megújuló energiák mindegyikét növelni kell ahhoz hogy a célkitűzésünket elérhessük. A struktúrában azonban az eddiginél nagyobb mértékű növelésre van szükség a biometán, a szél, víz, nap és a geotermikus energia hasznosításában. Ezzel a biomassza felhasználás bár növekedni fog, és továbbra is ez lesz a meghatározó, de a megújuló energiákon belül a részaránya csökkenni fog, mintegy 70% körül fog alakulni.
A biomassza hasznosítása ma sok esetben nem fenntartható módon történik. Ez alatt értem a a tűzifa elégetését az elavult szenes erőművekben nagyon alacsony hatásfokkal. Ezen erőművek ebből az értékes anyagból a hőenergia hasznosítása nélkül termelnek áramot. Persze vannak példaértékű erőművek is. Ezek valóban hulladékfát használnak fel, és a keletkező hőt is hasznosítják. Ezek működését továbbra is biztosítani kell. Kevés a mezőgazdasági melléktermék és hulladéák felhasználása.Ez utóbbi felhasználását kell elsődlegesen növelni, ezzel biztosítható, hogy a mezőgazdasági részvétele az energiaszolgáltatásban ne okozzon zavart az élelmiszer ellátásban. Támogatni kell a "zöldhő" előállítást. A biomasszát legcélszerűbben helyben lehet felhasználni, ezért a helyi kisebb biomassza erőművek létesítését kívánjuk preferálni. A pellet és a briket jó alternatívája lehet a hő előállításában a földgáznak. Az Önkormányzati intézmények fűtése ma döntő többségben földgázzal történik, sőt 300 olyan olyan önkormányzat is van, ahol ezt PB- palackos - gázzal oldják meg.Nagyon jó lenne legalább az önkormányzati intézmények fűtésében kiváltani a gázfűtést biomasszával, amelyhez egyébként jelentős támogatás is biztosítható.
A prezentáció részletesen szól a biogáz hasznosításról, illetve annak szükségességéről. Ebből most csak két tényezőt emelek ki. Ma már 200 000 tonára tehető a szennyvíz-iszap, amelynek nehéz az ártalmatlanítása. Szigorodnak a környezetvédelmi szabályok a hulladékkezelésre. Ezeknek is megoldása lehet a biogáz.

A klímapolitika aktuális kérdései és a megújuló energiaforrások (Dr. Dióssy László szakállamtitkár előadásának prezentációja letölthető itt )>>>

Dr. Tabajdi Csaba EU képviselő

Mi várható a közös agrárpolitika alakulásában. címet adta  előadásának.

A  2013 -ig megvalósítandó közös agrárpolitikában három egymással szorosan összafüggő, néhol azonban egymással ütköző célt kell harmonizálni. A mezőgazdaságnak élelmiszert kell termelni, energiát kell előállítani, és védeni kell a környezetet. Jelenleg négy biztonsági kockázatot kell kezelni: Az élelmiszer biztonsági, az élelmezésbiztonsági, a környezet biztonsági és az az energiabiztonsági kockázatot.Európa a szükséges élelmiszereket illetően nem válhat függővé. Már vannak veszélyes trendek, Európa már most marhahúsban behozatalra szorul. Az élelmiszerek stratégiai jelentőségét felismerték, és ennek hatására már megindult a földvásárlási hullám (Kína). Az élelmiszerek minőségi előírásait illetően nem tudtuk elérni, hogy a világban olyan szigorú  követelmények jelenjenek meg az élelmiszeripari termékekkel szemben ,mint Európában. Ez az eltérés számunkra versenyhátrányt jelent. Az energiabiztonságot illetően abból kell kiindulni, hogy Európa energiafüggősége kritikus ponthoz ért. Ezt a függőséget a megújuló energiaforrásokkal lehet és kell csökkenteni. A megújuló energiák használatának két nagyon fontos előnye van a fosszilis energiákkal szemben. Felhasználásukkal több munkahelyet tudnak teremteni az előbbieknél, és helyben vannak. Így azok felhasználhatósága és gazdaságossága nem függ a piaci spekulációtól, valamint a politikai szempontból bizonytalan államokban lévő állapotoktól.
A termőföld használatot illetően az élelmiszergazdaság és az energetika versenyez egymással. Ahhoz, hogy pl. az EU a bioüzemanyagoknál az elhatározott bekeverési arányt biztosítani tudja, 75 millió hektáron kell energianövényt termelni.Viták folynak arról, hogy a jövőben a mezőgazdaságból származó energiaelőállítás elsősorban a melléktermékek és hulladékok felhasználására korlátozódjon. Az agráriumot a jövőben is támogatni szükséges. Számítások vannak arra nézve, hogy az élelmiszer szükséglet biztosítását, és környezet védelmét legolcsóbban úgy lehet megoldani, ha a gazdák ezirányú tevékenységét támogatja az EU. Az általuk előállított (anyagi és környezeti) javak az egész társadalom számára jelentenek értéket, így ahhoz költség oldalról is hozzá kell járulnia.
A megújuló energiák használatát illetően az EU-nak kötelező (szankcionálható) előírásai vannak. Ezek teljesítésének két nagy problémája van. Az egyik az, hogy a megújuló energiák felhasználását lehetővé tevő technológia indokolatlanul drága, a másik az ehhez szükséges beruházások. finanszírozása. Az utóbbihoz kapcsolódik kapcsolódik Koppenhága kudarca. Határozottabb állásfoglalás esetén Magyarországnak jelentős - minimálisa 230 milliárd Ft - megújuló energik felhasználását segítő beruházási forrást jelenthetne a CO2 kvóta értékesítése. Koppenhága bebizonyította, hogy az EU jónéhány összefüggést rosszul mért fel. Nem folytatott érdemi tárgyalásokat környezet és klimavédelmi kérdésekben Kínával. Európának - a koppenhágai kudarc után - újta kell gondolni a tárgyalási pozícióit. Abban viszont következetes az EU, hogy a kitűzött célok. (háromszor 20%) teljesíthető, és azt teljesíteni is kell. Technológiai szempontból nincs semmi, ami a bioüzemanyagot ki tudná váltani, mint alternatív forrást. A megújuló energiákat illetően az egész EU-ban nagy a kihasználatlan potenciál. Ha figyelembe vesszük, hogy csak biogázból, amelyből jelenleg 52 petajule energiát állítanak elő és csak a trágyát tekintve ennek tizenhatszorosára volna lehetőség, akkor látható a tartalékok nagysága. A megujuló energia hasznosítása nem csodaszer. Ez azonban az atomenergiával és az energitakarékossággal együtt kiváltója tudna lenni a fosszilis energiahordozóknak.

Dr Németh Imre az RFH Vezérigazgatója

Szilárd biomassza tüzelésről előljáróban elmondta, hogy hazánkban - bár a technológia és a szükséges eszközök rendelkezésre állnak - a hatékony felhasználás szervezeti keretei és logisztikai feltételei még nem alakultak ki. A világon a népesség száma és ezzel párhuzamosan az energiaigény megállíthatatlanul nő. A fejlett (gazdag) országok ezt a növekedést képesek energiahatékonysági intézkedésekkel, és a megújuló energiák felhasználásának intenzív támogatásával kompenzálni. Magyarország - adottságainál fogva -a szilárd biomassza tüzelésben Európában akár élenjáró is lehet. Azok az országok, (elsősorban a skandinávok) már évtizedekkel ezelőtt végigjárták azt az utat, amelyen mi még csak most indultunk el. A közintézményeikben feltárták és megszüntették a hőveszteség forrásait, felmérték a rendelkezésre álló lehetőségeiket, és következetesen végrehajtották a hálózatos fejlesztést. Ez átütő eredményeket hozott. Norvégiában például a hőfelhasználásban a megújuló energiák aránya eléri a 40%-ot. Ez nem csak fosszilis energiahordozó megtakarítást jelent, hanem jelentős foglalkoztatottság növeléssel is járt. A megújuló energiák hasznosításához kapcsolódóan új iparágak fejlődtek ki, pl kazán és egyéb eszközök gyártására. Magyarország, az alapanyagokat illetően nem veheti át a nyugat európában kialakult - erdőre alapozott - hőelőállítást, mert viszonylag kevés az erdőnk. Lehetőségeink a szántóföldi növénytermesztésben nagyok. A biomassza energetikai felhasználásának számos lehetősége van annak elégetésén kívül (üzemanyag, biogáz) így számos területen teszi lehetővé a fosszilis energiahordozók kiváltását. Magyarország biomassza potenciálja a mai technikai szinten biztonságosan a teljes energiaszükségletünk 20%-át lenne képes fedezni. Ennek kihasználása hazánknak is érdeke is. Érdeke nem csak a fosszilis energiahordozók várható árnövekedése és az ellátás bizonytalansága miatt, hanem azért is, mert ezzel az egész gazdaságunk fejlődése gyorsítható. Célszerű lenne tehát az EU 13%-os elvárásával szemben a reálisan elérhető 20%-ot célul kitűzni. Ma még előfordul, hogy alapanyagot, ráadásul faaprítékot Ausztriába értékesítünk nagy mennyiségben. Jelenleg közel tízmilliárd köbméter földgázt importálunk. Számos támogatási lehetőség van (EMVA, KEOP), az alapanyag is rendelkezésre áll, a földgáz fűtés kiváltásában az előrehaladásunk mégis rendkívül lassú. A biomassza energetikai hasznosítása a mezőgazdaság számára nagy lehetőség. A megújuló energiák, - így a biomassza  - hasznosítására vonatkozó technológiák hihetetlenül gyorsan fejlődnek a világban. Azt láthatjuk, hogy a megújuló energiák hasznosításában élenjáró országok eredményeiket tudatos, következetes, a célokat pontosan meghatározó hálózatos fejlesztéssel érték el. Ennek hiánya a mi legnagyobb problémánk. A KEOP mindent támogatni akar. El kellene dönteni, hogy a rendelkezésre álló forrásokat elsődlegesen milyen célok támogatására kívánja felhasználni. Van energiastratégiánk, és ezen belül megújuló energiák felhasználására vonatkozó célkitűzések is készültek. Dolgoznak az előírt "útiterv"- en, amelynek előzetesét már kiküldték Brüsszelbe. Súlyos probléma, hogy ezt a kormányzat anélkül küldte el, hogy az abban írtakat a szakmával megvitatta volna.  Az útiterv véglegezéséig van még egy kis idő. Üdvözli a BITESZ azon szándékát, hogy megpróbálja összefogni azokat a javaslatokat, amelyeket a szakmai szervezetek megalapozottan szükségesnek tartanak a cselekvési programba bevenni, mert ebből kialakulhat egy rendszerbe foglalt és megvalósítható koncepció. Súlyos problémának tartja, hogy  jelenlegi rendszerünkben nincs lehetőség a megtakarított CO2 olyan értékesítésére, amely lehetővé tenné ennek beruházási forrásként való felhasználását.

 

DR. Viszlai Béla

 

Az Abonyi Mezőgazdasági Zrt Elnök - Vezérigazgatója ismertette a már majdnem megvalósult  "energiafarm " működését. Előadásában a komplexum gazdaságosságának elemzése mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy ebben a formában lehetőség van arra, hogy gyakorlatilag hulladék mentes termelést lehessen folytatni.

Mezőgazdasági üzemi rendszerekhez illesztett, modul felépítésű Energiafarm (Dr Viszlai Béla Abonyi Mg-i Zrt elnök) Prezentáció letölthető>>>

 

 DR. Gergely Sándor

 

A Károly Róbert Főiskola Kutató Fejlesztő Központ Igazgatója előadásában több oldalról világította meg a komplexitás fontosságát mindennemű fejlesztésben. A megújuló energiák felhasználásának növelését a vidékfejlesztés kulcskérdéseként definiálta. Bírálta a jelenlegi szabályzórendszerünket.

 

 MAGYAR ZÖLDENERGIA STRATÉGIA KIHÍVÁSOK, VÁLASZOK ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS (Dr Gergely Sándor igazgató Károly Róbert Főiskola Kutató Fejlesztő Központ)>>>

 

 

DR. Petis Mihály

 

A Bátortrade Kft- ben szerzett tapasztalatok alapján, amely Középeurópa legnagyobb teljesítményű biogáz üzemét valósította meg, ismertette a biogáz üzemek létesítésével és üzemeltetésével kapcsolatban előforduló problémákat és azok megoldási módját.

 

 A Biogáz hasznosítás időszerű kérdései (Dr Petis Mihály a Bátortrade Kft) >>>

 

(A felsoroltakon túl elhangzó előadások és hozzászólások prezentációja a cikk fejrovatából letölthetők)

 

 

 

 

 

 

"