Megjegyzések Dr. Héjjas Iván Napelemes energia termelés terület igénye cikkéhez

0

A szerző  korábbi cikkeire magunk is többször hivatkoztunk, mivel különösen a klímaváltozás okaival kapcsolatban számos figyelemre méltó megállapítást tett. Most azonban nem értjük mi késztette a fenti című cikk>>> közzétételére, A cikk ugyanis – bármennyire is azt sugallja, hogy egzakt számításokon alapul – pontatlan. Nem derül ki az sem, hogy mi a cikk megjelentetésének célja. Ezért tartjuk szükségesnek, hogy a cikkhez megjegyzéseket fűzzünk.

  1. Tudtunkkal egyetlen – a témához értő szakember – soha nem mondta, hogy lehetséges, pontosabban kívánatos lenne Magyarország teljes energia szükségletét fotovoltaikus rendszerekkel biztosítani.Bázis erőművek – amelyek az állandó elektromos energia szükségletet hivatottak biztosítani – nyilvánvalóan kellenek, A fotovoltaikus rendszerek – mivel gyakorlatilag csúcsidőszakban termelnek – ezen időszak többlet fogyasztását hivatottak biztosítani.
  2. A fotovoltaikus rendszerek termelése ma már napszakra és évszakra vonatkozóan is meglehetős pontossággal előre lehet jelezni.
  3. A fotovoltaikus rendszerek lehetséges termelésére vonatkozó számítása egyrészt pontatlan másrészt felesleges. Magyarországon ma 1 MW névleges teljesítményű rendszer átlagosan 1 000 MWh (980 – 1 200) elektromos áramot termel. Ennek pontosabb tervezéséhez rendelkezésre áll egy segéd anyag>>>, amelynek pontosságát az eddig telepített rendszerek teljesítménye bizonyította.
  4. A cikk helyesen mutat rá, hogy a paneleket úgy kell telepíteni, hogy ne árnyékolják egymást. Ez – figyelembe véve ma a piacon kapható panelek területét és teljesítményét – ügy biztosítható ha 1 MW kapacitásra 2 ha szükséges területet számolunk. A szerző tehát alaposan alábecsülte azt a területet, amely ahhoz lenne szükséges, hogy Magyarország teljes elektromos energia szükségletét fotovoltaikus rendszerekkel fedezzük. 2014 – ben a hazai áramfogyasztás 42,5 TWh volt. Ezt a teljesítményt pedig – figyelembe véve a várható teljesítményt és telepíthetőséget – 85 000 ha  – on lehetne produkálni. Noha ez közel háromszorosa a szerző által megjelöltnek, nem okozna problémát, hiszen a legóvatosabb becslés szerint is ma legalább félmillió hektár a használaton kívüli mezőgazdasági terület.
  5. A fotovoltaikus panel teljesítménye valóban csökken. Évente kb. 0,8%-al. Ez azt jelenti, hogy a 25. év végén még a névleges teljesítményének 80% – át leadja. Ezt ma már minden gyártó garantálja is..
  6. Ami a panelek meghibásodását illeti. A (komoly) gyártok a hibás paneleket (amelyeknek részaránya az eddigi tapasztalatok szerint a 0,1%-ot sem éri el) díjmentesen cserélik, feltéve, ha azt nem fizikai behatás tette tönkre. Itt tehát szó nincs “veszélyes hulladék” keletkezéséről. Egyébként ma már a gyártók mindegyike vállalja – sőt kéri – az életciklus végén az elhasználódott panelek vissza szolgáltatását, mivel azokat nagyon kedvező költségviszonyok mellett tudja újrahasznosítani. (Hulladékok lehetnek az inverterek és a vezetékek)
  7. Nem elhanyagolandó tény, hogy az életciklus végén, a terület – már amennyiben nem kívánják újra telepíteni – gyakorlatilag rehabilitációs költség nélkül visszaadható mezőgazdasági termelésre. (Már arra is vannak törekvések, hogy az üzemelési idő alatt is a területen korlátozott mezőgazdasági termelést is folytassanak)
  8. Az egész életciklust tekintve a mai árak mellett a fotovoltaikus rendszerekkel megtermelt áram önköltsége – minden hatást (Anyag és munkabér felhasználás, karbantartás- fenntartás, ÜHG kibocsátás, rekultiváció, hulladék kezelés és tárolás stb.) figyelembe véve,  versenyképes. Nem véletlen, hogy a világon mindenütt, még a nálunk sokkal kedvezőtlenebb napsugárzási viszonyokkal rendelkező országokban is,nagyon jelentős volt  a fotovoltaikus rendszerek telepítése, és az a tendencia tovább folytatódik..

dr. Tóth József

 

Share.

Comments are closed.