dr. Tóth József
(Előadás: Közszolgálati Egyetem: 2015.10.15. konferencia)
Átlagosan egy főre vetítve évente 28 kg szárazanyagot tartalmazó szennyvíz és mintegy 90 kg szerves szárazanyagot tartalmazó szilárd hulladék képződik. E hulladékok ártalmatlanítása hagy kívánni valót. A prezentáció ennek jelenlegi szabályozását, és hatásait tekinti át. Megállapításai:
– A hazai talajok és a vizeink szennyezettségében ma még nincs vészhelyzet, bár vannak problémás eseteink. A növekvő tömegű hulladék valós környezeti kockázatot jelent, különösen azért, mert ma – sajnos jogszabályi segédlettel – ártalmatlanításnak minősülnek olyan eljárások is, amelyek egyáltalán nem szüntetik meg a hulladék káros hatásait, így olyan anyagok is visszakerülhetnek a természetbe, amelyek súlyosan károsítják azt.
– A hulladékkezelési hierarchiában meg kell kapnia az energetikai hasznosításnak a megfelelő helyet. Az energia fontos termék, és ha itt fosszilis hordozót tudunk kiváltani, azzal jelentősen hozzájárulunk a környezet védelméhez. A kockázatot jelentő hulladékok biztonságos és gazdaságos ártalmatlanítására egyetlen módszer a termikus hasznosítás.
– A továbbiakra vonatkozóan elengedhetetlennek tartja a szabályozás korszerűsítését. Meg kell szüntetni annak belső ellentmondásait, a valaha megfogalmazott a valós helyzettől idegen megállapításokat ki kell gyomlálni, meg kell szüntetni a jelenlegi kétarcúságot.