A megújuló energiaforrások alkalmazása egyszerre szükségszerűség és lehetőség hazánk számára. Szükségszerűség, mert energiafüggőségünk csökkentése létérdekünk, mivel az energiaárak folyamatos növekedése erre ösztönöz bennünket. Lehetőség, mert a biomassza felhasználás területén hazánk adottságai kiválóak. Létezésével olyan feldolgozó iparág jöhet létre, amelynek alapanyagát kisebb részben mezőgazdasági termék, míg nagyobb részben – reményeink szerint - melléktermék, sőt nem egyszer, (ma még) kockázatosnak minősített hulladék. Ennek az iparágnak a fejlesztése egyszerre szolgálja:

- energiafüggőségünk csökkentését,

A budapesti Műszaki Egyetem a megújuló energiákról, és a megújuló energiák hasznosításának eszközeiről számos nagyon jól hasznosítható prezentációt, és jegyzetet tett közzé. Mivel ezek számos - mondhatjuk - nélkülözhetetlen információt tartalmaznak ezeket itt is közzétesszük:

Energetikai alapok (Egyetemi jegyzet)>>>

"A kormány energiapolitikája az elmúlt időszakban érezhetően nem a zöld energiaforrások irányába húz, sokkal inkább érzékelhető a paksi bővítés iránti figyelem. Az energiaügyi államtitkárságot is atomenergetikához kötődő szakpolitikus, Kovács Pál vezeti, miközben a megújuló energiaforrásoknak nincs igazi "gazdája" a szaktárcán belül. Könnyen lehet, hogy a Pakssal kapcsolatos kérdések, illetve a lakossági árakkal kapcsolatos kérdések valóban lekötik az apparátus minden energiaforrását, és a tárgyalt kormányhatározat alapvetően további időkérésnek minősül.
Egy széltender megvalósításával lehet majd ugyan kozmetikázni az Unió felé vállalt célszámok elérését, és ez valódi befektetési érdeklődést is teremthet a szektor iránt, de a korábban kommunikált komplex megközelítésű zöldipari elképzelések megvalósulására még bizonyosan várnia kell magyar lakosságnak, illetve a szakma képviselőinek. "

A szerző doktori  disszertációjában  a biomassza szerepét és jelentőségét elemzi az energia gazdálkodásban.  Az elemzés során kitér a biomassza minden lehetséges energetikai hasznosítására. Számos kevéssé ismert összefüggést is feltár. Célul tüzte ki az alábbiakat.

-          Az egyes biomassza fajták közül melyeket lehet a fenntarthatósági követelményeknek megfelelően leginkább hasznosítani globálisan és hazánkban?

-          Az energetikai- és ökológiai hatékonyság, valamint a társadalmi haszon összességében melyik esetében a legmagasabb?

-          A megújuló energiaforrásokkal – különösen a biomasszával – kapcsolatos társadalmi elvárások mennyire harmonizálnak a lehetőségekkel?

A dolgozatot elolvasva állíthatjuk, hogy megállapításai, segítenek a konkrét projektek készítésében is.

A BIOMASSZA, MINT ENERGIAFORRÁS HASZNOSÍTÁSI LEHETőSÉGEI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL MAGYARORSZÁGRA (letöltés)>>>

Az egyetem felkérése alapján Október 30. án a környezetgazdálkodási szakos hallgatók számára a Szövetség álláspontját a témával kapcsolatban dr. Tóth József ismertette. Az előadás szerint A biomassza aenergetika felhasználásának jövőbeni mértékét meghatározzák a következők:

 A felsorolt tényezők együttes hatására a jövőben várható

Már hírt adtunk olyan átfolyó rendszerű biogázt előállító berendezésről, amelynek gáztermelése a szükséglethez igazodik, sőt könnyen le is állítható és gyorsan újraindítható. Ez a tulajdonság igen széles körben hatékony felhasználást tesz lehetővé, illetve a ezzel elérhető a biogáz energiatartalmának teljes hasznosítását. Az eddig ismertetett berendezés kapacitása azonban kicsi volt. Most már kidolgoztuk a lényegesen nagyobb 100 kW teljesítményt meghaladó berendezést, amely már (kissebb) üzemi szintű energiaigény kielégítésére is alkalmas.

A teljes cikk olvasható az alábbi linken:

A 26 - 106 kW teljesítményû átfolyó rendszerû biogáz elõállító berendezések >>>>

 Várhatóan kiírásra kerülnek a norvég alapként ismert támogatás feltételei. Ennek társadalmi egyeztetése jelenleg folyik. Ehhez az egyik háttéranyag itt tekinthető meg

"A Norvég Alap „zöld ipari innováció” pályázati felhívás előkészítéséhez írt tanulmány két fő fejezetből áll. Az első fejezet egy általános rész, mely a tanulmányon belül tárgyalt, az alábbiakban felsorolt négy tématerület általános helyzetéről szól. Ebben a részben tájékoztatást adunk az alábbiakban felsorolt tématerületekkel általános helyzetéről, EU-s és hazai stratégiákról, EU-s irányelvekről és a hazai jogszabályokról, illetve pályázati lehetőségekről, minden olyan információról, mely a pályázati felhívás elkészítéséhez elengedhetetlenül szükséges."

Tématerületek:

    I. Környezetbarát technológiák (nanotechnológia, biotechnológia, anyagtudomány,fototechnológia
    II. Környezetbarát ipari technológiák és biomassza energetikai hasznosítása
    III. Vízminőség védelme
    IV. Levegő minőségének védelme és zajcsökkentés

Háttértanulmány a norvég alaphoz >>>

Biomasszák hasznosítási lehetõségei - Az alaphoz kapcsolódás lehetősége >>> 

Szabó M. István (HVG) interjut készített Bencsik János nemrég lemondott álamtitkárral

Hivatalosan egy hete vált meg az államtitkári széktől, de szándékát már jóval korábban közzétette a Facebookon, amikor az írta, a lemondás előtt még „le kell szúrni a disznót”. A nevezetes tettről készült fénykép rég megjelent már, így a volt energetikai államtitkárral megvonhattuk tevékenysége mérlegét.
hvg.hu: Tavaly ősszel Debrecenben azt újságolta, hogy szépen lassan minden energetikai kérdés egy államtitkárság alá rendeződik a minisztériumban, és így végre a dolgokat globálisan és részleteiben is látni és rendezni lehet majd. Ez megtörtént. De a területet nem ön irányítja majd.
Bencsik János: Viszont, rendezett viszonyokat hagytunk hátra!

HVG interju Bencsik Jánossal (Teljes cikk)>>>