A világon mindenütt erőteljes törekvés tapasztalható a megújuló és megújítható energiák felhasználási arányának növelésére. E törekvés egyrészt annak a felismerésnek köszönhető, hogy a negyvenévenként megduplázódó energiafelhasználást nem leszünk képesek a fosszilis energiahordozókkal fedezni, másrészt ezek ilyen ütemű felhasználásának növelése helyrehozhatatlan környezeti károsodásokat okoz. E törekvést tükrözik az EU célkitűzései is.
A megújuló energiaforrások alkalmazása egyszerre, szükségszerűség és lehetőség hazánk számára. Szükségszerűség, mert az energiafüggőségünk csökkentése, létérdeke hazánknak, és az energiaárak folyamatos növekedése is erre ösztönöz bennünket. Lehetőség, mert ezzel egy a biomassza felhasználás területén, amelyben hazánk adottságai igen jók, olyan feldolgozó iparág jön létre, amelynek alapanyagát kisebb részben mezőgazdasági termék, - reményeink szerint - nagyobb részben melléktermék, sőt nem egyszer, ma még veszélyesnek minősített hulladékok képezik.
A megújulós beruházásokhoz szükséges meglehetősen összetett engedélyezési eljárásokat mutatja be az Energia Klub hiánypótló tanulmánya, amely a több évig húzódó eljárásoktól a hiányos anyagokkal jelentkező kérelmezőkig több fontos pontot is érint.Az elkészült több mint száz oldalas munka harminchárom személyes interjú, számos telefonos megkeresés, valamint az engedélyezéssel kapcsolatos teljes hatályos joganyag elemzése alapján született meg. Az Energia Klub és alvállalkozói partnere, a dr. Lengyel Attila Ügyvédi Iroda (
Ez az e-mail cím védett a spamkeresőktől, engedélyezni kell a Javascript használatát a megtekintéshez.
) több hónapos munkával mérte fel, illetve írta le az egyes megújulóenergia-berendezések üzembe helyezéséhez szükséges engedélyezési folyamatokat.A tanulmány technológiánként ismerteti a beszerzendő engedélyeket, szerződéseket és hozzájárulásokat, ezek egymásra épülését, az ezeket meghatározó jogszabályokat, a folyamatok időigényét, valamint a technológiánkénti sajátosságokat.
"....Az önkormányzatok részvételével energiahatékonysági program indítható a zöld bankon keresztül1(panelfelújítás 80% megtakarítással, lakások szigetelése, Smart Grid, középületek korszerűsítése), szükség van a megújuló energiabefektetések elősegítésére (geotermikus hőenergia2 és szélenergia) és a bürokráciahelyettesítő informatikai rendszerek bevezetésének felgyorsítására (e-kormányzás, állami adatbázisok összekötése, adminisztrációs feladatok automatizálása)...."
"....Meg kell találnunk azokat a kitörési pontokat, azokat a jövő-iparokat, amelyek képesek a gazdaság egészének dinamizálására . Meg kell találni azokat az eszközöket,amelyek a kitörési pontokat összekötik, és ezek révén a kitörési pontok szövetét kell megszőnünk, melyek a legfontosabb gazdasági mozgástér mozgatórugói : a helyi adottságokra és magas munkaigényes vállalkozásokra épít ő egészségipar, turizmus,zöld gazdaság, megújuló energia, víz alapú gazdaságfejlesztés, járműipar, tudásipar, tranzitgazdaság, élelmiszeripar, üzleti szolgáltatások...."
Az új kormány két-három éven belül 200 ezer háztartást kíván bevonni az új otthonteremtési program épületenergetikai rendszerébe, ami az építési munkálatokkal együtt 150 ezer új munkahelyet teremt.
Bencsik János fideszes képviselő és szakpolitikus Budapesten, a Central European Business Center "Energia 2010" konferenciáján beszélt az új kormány terveiről, egyúttal a korábbiakhoz képest további részleteket ismertetett a tervezett épületenergetikai programról. A képviselő megismételte, hogy 10-15 éven belül 3 millió háztartás és 200-250 ezer középület energiahatékonysági megújításáról van szó.
A KHEM, ahogy erről már hírt adtunk, április hó 19. én létrehozta a Nemzeti Cselekvési Terv véleményezésére a Civil Fórumot. Az ott kapott kiegészítő anyagot honlapunkon közzétettük, és hírlevélben is kiküldtük. A beérkezett véleményeket is figyelembevéve elküldtük a módosító javaslatainkat. Úgy látjuk, a már korábban az EU-nak kiküldött anyag, valamint a fórumon kézbeadott számanyag együttesen, koncepcionálisan sem ad optimális mozgásteret Magyarország számára.
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, a Regionális Fejlesztési Holding Zrt; a Biomassza Termékpálya Szövetség, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége és a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, április 13. – án szakmai tanácskozást szervezett a gázfűtés kiváltásának lehetősége az önkormányzati intézményekben. A tanácskozáson a téma iránt érdeklődő önkormányzatok képviselői mellett részvettek magyarországi és külföldi kazángyártók, és potenciális befektetők is.
A tanácskozást dr. Dióssy László a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakállamtitkára nyitotta meg. Bevezetőjében elmondta, hogy e megbeszélés célja az, hogy az érdeklődő önkormányzatok konkrét tájékoztatást kapjanak a gázfűtés kiváltásának lehetőségeiről, a támogatások igénybevételi módjáról, a bekerülés költségeiről, a lehetséges költségmegtakarításról. A tanácskozásra meghívtunk olyan önkormányzatokat és szervezeteket is, ahol már megvalósult ilyen beruházás, és el tudják mondani tapasztalataikat. El fog hangzani ismertető a projektszervezési technikáról, pontosabban arról, hogy miképpen lehet a támogatáson kívüli forrásokat biztosítani. Vannak itt potenciális befektetők, kazángyártók, akik a konkrétan felmerülő kérdésekre készek választ adni. A gázfűtés minél nagyobb mértékű kiváltását fontos feladatnak tartja, több szempontból. Fontos a függőségünk csökkentése érdekében, a klímavédelem érdekében, de ezzel jelentős megtakarítások is elérhetők. Az önkormányzatok számára nem elhanyagolható előny, hogy az foglalkoztatás növekedésével is jár. Ha a gázfűtést az önkormányzati intézményekben kiváltjuk, az jó példával szolgálhat a lakosság számára is.
A biomassza definíciója
"A biomassza kifejezés gyűjtőfogalom, a mezőgazdaságból, erdőgazdálkodásból és ezekhez a tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódó iparágakból származó termékek, hulladékok és maradékanyagok (növényi és állati eredetű), valamint az ipari és települési hulladékok biológiailag lebontható részét jelenti."
A nemzetközi projekt fő célja, a biomassza potenciálok fenntartható módon történő kiaknázásának elősegítése, nemzeti biomassza akcióterv létrehozásának előkészítése, tapasztalatcsere, valamint a szükséges intézkedések összehangolása a Közép-Európai térség országaiban.
Miközben az ipart a CO2 kibocsátás visszafogására késztetik – joggal – vannak cégek, amelyek a föld alatt megkötött szén-dioxidot termelik ki egyes iparágak CO2 igényének kielégítése céljából. A CO2 felhasználója elsősorban az élelmiszeripar (pl. üdítőital gyártás), de egyéb ipari célra (pl.: hegesztés, hűtés) is felhasználható.
Magyarországon jelenleg két vállalat foglalkozik CO2 kitermeléssel, ill feldolgozással és kereskedelemmel, közülük a legjelentősebb a Répcelakon működő Linde. 2008. évben a kitermelt szén-dioxid mennyisége az ország teljes üvegházhatású gáz (ÜHG) emissziójának 0,23 %-át jelentette.
Hangony, község Borsod-Abaúj–Zemplén megyében. Lakossága 1 774 fő 116 általános iskolai tanulója van. A munkanélküliek aránya közelíti a munkaképes korban lévők 18%-át, és ezek 72%-a férfi. A gáz- és vízhálózatba alig a lakások egyharmada van bekötve. Szóval hátrányos helyzetű településről van szó, így aztán beruházási forrás sem áll bőven rendelkezésre.
Most, - március 25.-én – üzembe helyeztek egy biomassza tüzelésre alkalmas, 600 KW teljesítményű kazánt. A településnek – még az elnyert regionális támogatás mellett is – jelentős erőfeszítést kellett tennie a kötelező saját erő biztosításáért. A kazán – mivel ma még csak erre tellett – az iskola fűtését látja el, de a legközelebbi tervekben szerepel az is, hogy a többi közintézmény is részesüljön az előnyökből.
A 10 éves Stallprofi Magyarország Kft. és leányvállalata, az UTS Biogas Kft., valamint aKisalföldi Mezôgazdasági Zrt.
2010.március 19-én tartja az UTS referencia biogázüzem
ünnepélyes átadóját és bemutató rendezvényét.
Egy évvel ezelôtt, november elején indult a Kisalföldi Mg. Zrt. Kapuvár melletti 1000 tejelő tehenes szarvasmarha telepén, az 526 kW villamosteljesítményű biogáz üzem építése. A beruházó sikeresen végrehajtotta EMVA – támogatott beruházását, és mára teljes gőzzel termeli a villamos- és hőenergiát.
Írta: Ábrahám Ambrus, Baka F. Zoltán (Népszabadság)
2010. március 10. szerda 09:22
Akár napokon belül befuthat a kvótaértékesítésből várt 120 milliárd forint
Mintegy 44 millió tonna szén-dioxid piacra dobásával jut rendkívüli bevételhez hamarosan a költségvetés. A 120 milliárdot azonban nem lehet bármire elkölteni, abból környezetvédelmi, energiahatékonysági kiadásokra kell áldozni.
"A világ az egyre súlyosabb, globális kihívások korszakába lépett. Számos elemzés, tanulmány, egyes nemzetközi szervezetek által vagy éppen az Európai Unió által közzétett dokumentum foglalkozik azokkal a problémákkal, amelyek leggyakrabban a klímaváltozás, az energiabiztonság, az élelmiszerbiztonság, címszavak alatt jelennek meg, tudósok tucatjai jelzik, hogy útelágazás elé érkeztünk, a tét nem kisebb, mint az emberiség jövője.
Magyarország érintettsége (klímaváltozás), geopolitikai helyzete, adottságai (mezőgazdaság, biomassza potenciál, ivóvíz, stb.) révén akár példaértékű megoldásokra is juthat, ami az Európai Unión belüli kezdeményezések kiindulópontja is lehet és mindez a magyar EU Elnökség időszakára is eshet.
A program megvalósítása nyomán:
- felértékelődhet hazánk szerepe a klímapolitika feltételrendszerének nemzetközi szintű alakításában;
- új perspektíva nyílhat a hazai agrárium, a speciális gépgyártás, az alkalmazott kutatások előtt;
- a program akár egész százalékos nagyságrendben járulhat hozzá a GDP növekedéséhez;
- jelentősen bővűlhet a foglalkoztatás;
- mérséklődik az energiafüggőség;
- jelentős pótlólagos források nyílhatnak meg a CO2 megtakarítások növekedése, a megtakarítások szervezett keretek között történő értékesítése az előfinanszírozás révén."
Március 5-én és 6 -án újra Nádudvaron került megrendezésre - az immár hagyománnyá vált - "Agrárakadémia A rangos rendezvénynek az idén Dr Tabajdi Csaba EU képviselő a rendezvénysorozat kezdeményezője:
Közös Agrárpolitika: mi védi meg a
gazdákat?
Ki
védi meg a Közös Agrárpolitikát
alcímet adta.
A tanácskozáson - csak úgy mint eddig - az agrárszakma illusztris hazai és külföldi képviselője értékelteaz ágazat helyzetét és feladatait.
Dr.Tabajdi Csaba EP-képviselő, az Európai Parlament Mezőgazdasági
Bizottságának főtagja, a rendezvény főszervezője bevezetőjében külön
köszöntötte a kilenc európai uniós országból érkezett
agrárpolitikusokat és agrárszakértőket. Tabajdi hangsúlyozta, hogy a
tanácskozás iránt érdeklődők nagy száma is igazolja: a magyar
agrárközvélemény autentikus forrásokból szeretne tájékozódni a KAP 2013
utáni jövőjéről, amely a hazai agrárvállalkozások mozgásterét és
lehetőségeit döntően befolyásolja.
Dacian Ciolos EU-agrárbiztosbevezetőjében az élelmiszer-gazdaság fokozódó szerepét, a természeti
erőforrásokkal való ésszerűbb gazdálkodás követelményét hangsúlyozta,
és kiemelte, hogy az új kihívásokhoz meg kell találni a megfelelő
eszközöket, s ebben az innovációnak központi szerepet kell játszania. Hangsúlyozta, hogy agrármodernizációra és a vidék fejlesztésére egyaránt szükség van, s a második pillérnek is fontos a szerepe.>>>>>
Február 12. én A SYMA csarnokban, mintegy 120 résztvevővel került sor A BIOMASSZA TERMÉKPÁLYA SZÖVETSÉG és a KÁRPÁT MEDENCEI INNOVÁCIÓS KÖZPONT(>>>) szervezésében a III. MEGÚJULÓ ENERGIAFÓRUM megrendezésére. A fórumon elhangzó előadások mindegyike arra hívta fel a figyelmet, hogy a megújuló energiák felhasználása, nem különálló szakmai feladat, hanem a fenntarthatóság egyik legfontosabb eleme. Hazánk lehetőségei kedvezőek, és ezek kihasználásában nagyok a tartalékaink. Ezek hasznosítása feltételezi, a szemlélet változását, de jónéhány feladatot - amely a feltételek javítását biztosítja - csak az állam tudja megoldani. Akkor lehetséges az átütő sikert elérni, ha ebben a politika konccenzusra jut.
A tanácskozáston résztvett Gőgös Zoltán FVM Államtitkár, Dr Dióssy László szakállamtitkár Dr Tabajdi Csaba EU képviselő, Dr Németh Imre az RFH vezérigazgatója is.
A III. Megújuló Energiafórumról olyan tartalmú tudósítás jelent meg, miszerint Dr Dióssy László Szakállamtitkár előadásában a a biomassza energetikai célú felhasználásának korlátozását tartaná kívánatosnak. Sajnálatos módon ezt átvette néhány szakmai honlap, illetve médium. Valójában a szakállamtitkár úr ennek ellenkezőjét tartotta kívánatosnak.
A megújuló energiák felhasználását - szerinte - 2020-ig a jelenlegi háromszorosára kell emelni. Ez pedig csak úgy érhető el, ha minden ilyen energiafajtában jelentős lesz az emelkedés. Arányaiban növekedni kell a nap a szél és a geotermikus energiák felhasználásának, valamint a biometán termelésnek. Ennek hatására a megújuló energiákon belül - bár még mindig ez lesz a meghatározó - a felhasznált szilárd biomassza alánya a jelenlegi 90%-ról 70%-ra csökken. Felemelte a szavát a ma még ma előforduló rossz gyakorlat ellen, amikor az értékes tűzifát az elavult szenes erőművekben - kizárólag elektromos energia előállítás céljából, a keletkező hő hasznosítása nélkül - égetik el. Szükségesnek tartja viszont, hogy a meglővé igen nagy mennyiségű mező és erdőgazdasági melléktermékek és hulladékok minél nagyobb hányadát helyben, elsősorban hőenergia biztosítására felhasználják. Ezze jó lehetőség lenne az önkormányzati intézmények gázfűtésének kiváltására is.
A Szakállamtitkár úr előadása és az előadásának prezentációja megtekinthető a BITESZ honlapon>>> A fórum teljes hanganyaga is megkapható CD lemezen. (kérés
Ez az e-mail cím védett a spamkeresőktől, engedélyezni kell a Javascript használatát a megtekintéshez.
címről)
Kérjük mindazokat a fórumokat, amelyek az előzőekben írt téves tudósítást lehozták intézkedjenek a helyesbítés felöl. Merjük remélni, hogy a téves tudosítás mögött, csak a tudosító nem kielégítő tárgyi ismerete áll.
A zöld gazdaság lehet a kitörési pont a gazdasági válságból, amihez húzóágazattá kell tenni a környezetgazdaságot, növelni kell az energiahatékonyságot, illetve teret kell biztosítani a megújuló energiáknak, vázolta fel Nagy Andor, a környezetvédelmi bizottság elnöke a Fidesz–KDNP következő kormányzati ciklusra vonatkozó terveit. Ezek az intézkedések kétszázezer új munkahelyet teremtenének, a finanszírozáshoz zöld Széchényi-tervet és zöld hitelintézetet hoznának létre.
A Biomassza Termékpálya Szövetség közelmúltban megtartott közgyűlésén >>> megtárgyalta és elfogadta a mellékelt "Tézisek a megújuló energiák felhasználásának középtávú programjához" >>> c. dokumentumot, amely a megújuló energia felhasználásának növelése érdekében szükséges teendőket gyűjti csokorba. A dokumentumból kitűnik, hogy a BITESZ – bár érzékel pozitív elmozdulást – messzemenően elégedetlen azzal, ami Magyarországon eddig történt, mind a megújuló energia felhasználásának növelése érdekében nyújtott támogatások nagyságát, mind a különböző pályázatok, szabályok összhangját, illetve annak hiányát illetően.
Ez a dokumentum 2020 ig meghatározza lehetőségeinket!!!
Az EU által kötelezően előírt Nemzeti Cselekvési Terv a megújuló
energiák fejlesztésére vonatkozóan előzetesen elkészült. A vázlatát a
KHEM már kiküldte Brüsxszelbe is (Nem kért róla előzetes véleményt)
Minden megújuló szervezetnek elemi érdeke, hogy a végleges cselekvési
program tartalmazza mindazokat, a kitételeket, amelyek szükségesek a
gyorsabb előrehaladás érdekében. Ezért éljünk a véleményezés jogával.
A Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium előjelzési
dokumentuma a 2009/28/EK irányelv által előírt adatszolgáltatás
keretében már kiküldte Brüsszelbe a kötelezően előírt cselekvési program előzetesét, - szokásához híven - egyeztetés nélkül. Így aztán szerepel benne olyan kitétel, hogy biodízelből importra fogunk szorulni (Az FVM is ennek ellenkezőjét állítja, meg aztán jó lett volna megnézni a jelenleg meglévő biodízel gyártó kapacitásainkat is) Aztán az a kitétel sem szolgálja forrásaink legjobb kihasználását, hogy a tüzelhető biomasszát a jövőben is elsődlegesen villamos energia előállításra célszerű hasznosítani. Azzal sem tudunk azonosulni, hogy a hőenergia előállításban a biomassza részaránya csökkenni fog 2020 ig. Felhívnánk arra is a figyelmet, hogy a tűzifa nem tágabb értelembe biomassza. Sorolhatnánk még tovább azokat a kitételeket, amelyekkel nem tudunk egyetérteni. Az eset kapcsán nyomatékosan felhívjuk a KHEM illetékeseinek figyelmét, hogy a végleges anyag elkészítése előtt sziveskedjenek eleget tenni egyeztetési kötelezettségüknek.
A világon mindenütt erőteljes törekvés tapasztalható a megújuló és megújítható energiák felhasználási arányának növelésére. E törekvés egyrészt annak a felismerésnek köszönhető, hogy a negyvenévenként megduplázódó energiafelhasználást nem leszünk képesek a fosszilis energiahordozókkal fedezni, másrészt ezek ilyen ütemű felhasználásának növelése helyrehozhatatlan környezeti károsodásokat okoz. E törekvést tükrözik az EU célkitűzései is. 
Miközben az ipart a CO2 kibocsátás visszafogására késztetik – joggal – vannak cégek, amelyek a föld alatt megkötött szén-dioxidot termelik ki egyes iparágak CO2 igényének kielégítése céljából. A CO2 felhasználója elsősorban az élelmiszeripar (pl. üdítőital gyártás), de egyéb ipari célra (pl.: hegesztés, hűtés) is felhasználható.
Hangony, község Borsod-Abaúj–Zemplén megyében. Lakossága 1 774 fő 116 általános iskolai tanulója van. A munkanélküliek aránya közelíti a munkaképes korban lévők 18%-át, és ezek 72%-a férfi. A gáz- és vízhálózatba alig a lakások egyharmada van bekötve. Szóval hátrányos helyzetű településről van szó, így aztán beruházási forrás sem áll bőven rendelkezésre.
Március 5-én és 6 -án újra Nádudvaron került megrendezésre - az immár hagyománnyá vált - "Agrárakadémia A rangos rendezvénynek az idén Dr Tabajdi Csaba EU képviselő a rendezvénysorozat kezdeményezője:
Dr.Tabajdi Csaba EP-képviselő, az Európai Parlament Mezőgazdasági
Bizottságának főtagja, a rendezvény főszervezője bevezetőjében külön
köszöntötte a kilenc európai uniós országból érkezett
agrárpolitikusokat és agrárszakértőket. Tabajdi hangsúlyozta, hogy a
tanácskozás iránt érdeklődők nagy száma is igazolja: a magyar
agrárközvélemény autentikus forrásokból szeretne tájékozódni a KAP 2013
utáni jövőjéről, amely a hazai agrárvállalkozások mozgásterét és
lehetőségeit döntően befolyásolja. 
Február 12. én A SYMA csarnokban, mintegy 120 résztvevővel került sor A BIOMASSZA TERMÉKPÁLYA SZÖVETSÉG és a 
A III. Megújuló Energiafórumról olyan tartalmú tudósítás jelent meg, miszerint Dr Dióssy László Szakállamtitkár előadásában a a biomassza energetikai célú felhasználásának korlátozását tartaná kívánatosnak. Sajnálatos módon ezt átvette néhány szakmai honlap, illetve médium. Valójában a szakállamtitkár úr ennek ellenkezőjét tartotta kívánatosnak.
A zöld gazdaság lehet a kitörési pont a gazdasági válságból, amihez húzóágazattá kell tenni a környezetgazdaságot, növelni kell az energiahatékonyságot, illetve teret kell biztosítani a megújuló energiáknak, vázolta fel Nagy Andor, a környezetvédelmi bizottság elnöke a Fidesz–KDNP következő kormányzati ciklusra vonatkozó terveit. Ezek az intézkedések kétszázezer új munkahelyet teremtenének, a finanszírozáshoz zöld Széchényi-tervet és zöld hitelintézetet hoznának létre.
